Vegyük komolyan! A méhszájseb a fertőzések melegágya

A méhszájseb valójában nem jelent hámhiányt

A méhszájseb egy gyakori jelenség a nőgyógyászatban, sok nő kapja ezt a diagnózist egy-egy vizsgálat után. Azonban nem minden esetben világos, hogy itt nem egy valóságos sebről van szó, ugyanis a cervicalisatio (vagy ectropium) nevű kórkép valójában egy hámelváltozás a méhszájon. Ez azért alakulhat ki, mert a méhnyakcsatornában lévő hengerhámsejtek kijutnak a méhszáj felszínére és ott a laphámsejtekre telepszenek. Ezt a nőgyógyász szabad szemmel is észleli, ugyanis az érintett felszín pirosassá és „bolyhossá” változik. Vagyis laikus szemmel megjelenik egy akár sebnek is nevezhető jelenség, ami valójában nem hámhiány, hanem „csupán” egy elváltozás.
- A háttérben a hüvelyi kémhatás megváltozása áll. Ha a hüvely ph-ja hetek, hónapok alatt lúgos irányba tolódik, a lúgos közeget kedvelő hengerhámsejtek elvándorolnak a savasabb közeget igénylő laphámsejtek helyére. Ha pedig mindezt még egy fertőzés, gyulladás is tetézi, a látható elváltozás egyre nagyobb lesz.

Miért fontos tudni a méhszájsebről?

A méhszájseb az esetek nagy részében nem okoz tünetet, ha azonban hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, az együttlétekhez kapcsolódó vérzés jelentkezik, mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni. Ugyancsak ezt kell tenni, ha érzékelhetően gyakorivá válnak a fertőzések, gyulladások.
- Éppen ez a fertőzésekre való megnövekedett hajlam az, ami miatt a méhszájsebet fontos lehet diagnosztizálni és kezelni. Különösen kismamáknál fontos a kezelés, ugyanis nem maga a méhszájseb, de az ennek talaján kialakuló fertőzések azok, amelyek növelhetik a vetélés kockázatát – hangsúlyozza Józan doktornő. – Ugyanakkor az is fontos, hogy ne laikusként diagnosztizáljuk a kórképet, hiszen például a pecsételő vérzés nem csak méhszájseb, de akár méhnyakrák tünete is lehet. Ezért fontos a differenciáldiagnosztika. Mindazonáltal nem kell megijedni, hiszen a méhszájseb viszonylag gyakran fordul elő fiatalabbaknál, fogamzásgátló szedése mellett, és terhesség során, de megjelenése önmagában nem jelent semmi kórosat. Ha pedig nem súlyos a helyzet és tünetek sincsenek, nem szükséges a kezelés sem.

Mikor van szükség kezelésre?

Enyhe esetben elegendő lehet a hüvely ph-jának visszaállítása, a savasság elérése. Ha gyulladás, fertőzés is kialakult már, azokat a megfelelő készítményekkel, általában külsődlegesen kell kezelni, bár néha szükséges a gyógyszeres kezelés is. Súlyosabb esetben azonban a nőgyógyász több kezelési lehetőség közt választhat.
- Az egyik opció, hogy ecsetelőkkel roncsoljuk az érintett hámfelszínt, bár ez nem mindig hatásos. Ha hatékonyabban szeretnénk eltávolítani az elváltozást, a lézeres vagy fagyasztásos technikák válhatnak be, de ezek az eljárások csak akkor jöhetnek szóba, ha nincs szükség szövettani leletre, ugyanis ezekekel a módszerekkel roncsoljuk a sejteket – ismerteti dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész. - Amennyiben szeretnénk a szövettani leletet is ellenőrizni, úgy a hideg késes vagy az úgynevezett loop konizáció lehet a megoldás. Mindkettő tulajdonképpen kimetszést jelent, csak míg az előbbi kórházi körülmények közt végezhető el, az utóbbi egy egynapos sebészeti beavatkozás. A hideg késes eljárást tehát csak akkor javasoljuk, ha a legpontosabb szövettani mintavételre és eredményre van szükség.

Forrás: Nőgyógyászati Központ (www.nogyogyaszatikozpont.hu)