Módosítás:2021.11.18 14:39
A méhszájseb rengeteg nőt érint, mely életük során legalább egyszer előfordul. Gyakran egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül ki a probléma, mivel sokszor semmilyen tünetet nem okoz, ám magát az elváltozást könnyű az orvosnak felismerni. Dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász sebészétől megkérdeztük, vajon milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Két típusú hámréteg csatája
A méhszájseb elevezés igen megtévesztő, hiszen nem sebről vagy hámhiányról van szó. A méhszájseb valójában az, amikor a hengerhámsejtek rácsúsznak, így elveszik a területet a laphámsejtektől, így egy jellegzetes képet mutat (ami valójában hasonlít egy sebre). A hengerhámsejtek helye normál esetben a méhnyak csatornájában van, így problémát okoz, ha más területre vándorol. A két típusú sejt közti határvonalat könnyű észrevenni, így a méhszájseb diagnózisa nem szokott problémát okozni.
De hogy mégis miért kerülhet a méhnyak csatornájából más helyre a hengerhámsejt? A magyarázat a PH változásokban keresendő, melyet legtöbbször a lactobacillusok kellő mennyiségének a hiánya okozza. Ekkor ugyanis a savas PH a lúgos irányba tolódik, és ezt a közeget igen szeretik a hengerhámsejtek- ellentétben a laphámsejtekkel. A káros mikroorganizmusok elszaporodásának ez a savas terület igen jó lehetőséget kínál, így különböző vissza-visszatérő
fertőzések léphetnek fel.
Éppen ezért gyakran ez áll a szűnni nem akaró intim problémák hátterében, így, ha valaki hasonló
gondokkal küzd (folyás, pecsételő vérzés, fertőzések) mindenképp gondoljon méhszájsebre is.
Legfontosabb a lactobacillusok visszatelepítése
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a lactobacillusok szerepét az intim egészség kapcsán. Akár prevencióról, akár kezelésről van szó, lactobacillus helyreállító kúrával igen nagy eredményeket lehet elérni. Ezt meg lehet tenni kúpok, krémek és szájon át szedhető tabletták formájában, különösen akkor, ha valaki antibiotikum kúra után van, esetleg gombás fertőzését kezelte. Amennyiben ez nem történik meg, úgy ideig-óráig lehet, hogy segít egy-egy terápia, ám mivel a lúgos közeg továbbra is jelen van, így a probléma újra és újra kialakulhat.
Azonban méhszájseb esetén ez csupán az első lépcsőfok. Bár megeshet, hogy a nem oda illő hámsejtek maguktól visszahúzódnak, ám a legtöbb esetben a lactobacillus kúra mellett egyéb terápiák is szükségesek. Erre panaszok esetén van szükség, illetve akkor, ha a citológiai eredmény megkívánja.
Ecsetelés: ez esetben a hengerhámsejteket egy azokat károsító anyaggal ecsetelik. Bár kétségkívül ez a legkényelmesebb megoldás, ám a hatékonysága hagy némi kívánnivalót maga után, ráadásul többször megismétlendő.
Fagyasztás: a fagyasztás lényege, hogy -általában- folyékony nitrogénnel szó szerint lefagyasztják, így károsítják az adott területet. Friss negatív citológiai lelet birtokában végezhető el- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász sebésze.
Lézeres kezelés: gyakran alkalmazzák a lézeres terápiát méhszájseb esetén, melynek során lényegében a lézerfény hatására az oda nem illő hámréteg elpárolog, így ismét laphám kerül majd a helyére. A gyógyulás gyorsabb, mint a fagyasztás esetén, és szintén friss negatív citológiai lelet szükséges az elvégzéséhez.
Konizáció: súlyosabb esetben, illetve, ha a
szövettani eredmény indokolja, úgy konizációra van szükség. Ennek során egy kúp alakú kimetszést végeznek az adott területből. Ez nem csak a méhszájseb kezelésére alkalmas, hanem a rosszabb citológiai lelet miatt diagnosztikus értékű is, hiszen szövettanra küldik a kiműtött részt. Sőt, könnyen lehet, hogy terápiás jellegű is, hiszen ilyenkor gyakran megesik, hogy a kóros részeket teljesen ki sikerül metszeni. A konizációnak több típusa is van: létezik a hidegkéses módszer, melynek során szikével végzik a kimetszést. Korszerűbb eljárás viszont a LOOP/LEEP konizáció, melyet nem szikével, hanem magas frekvenciájú, elektromos kaccsal végeznek.