Akkreditált Szakmai Nap: Várandósság alatt kialakuló betegségek, szövődmények, kockázati tényezők

A várandósság idején kialakult vagy felfedezett szénhidrát-anyagcsere zavar a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz), amely főként a terhesség második és harmadik trimeszterében jellemző. A várandósság idején több hormonális változás zajlik le a kismama szervezetében, befolyásolva egyebek mellett a vércukorszintet.

Terhességi cukorbetegség

Dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, diabetológus, a Nőgyógyászati Központ orvosa A gesztációs diabéteszről tartott előadásában hangsúlyozta: nagyon fontos időben felismerni és kezelni a terhességi cukorbetegséget, mert a magas vércukorérték, a kezeletlen diabétesz az anyát és a magzatot egyaránt veszélyezteti, magas rizikót jelent a várandósság idején, a szüléskor, valamint a későbbiekben is. Megnőhetnek a szülési komplikációk (koraszülés, szülésbefejező hüvelyi műtétek, szülőutak sérülésének lehetősége, a császármetszés) kockázata, a baba nagyobb súllyal jöhet világra, sérülhet a szülés kapcsán, koraszülés esetén számos probléma nehezítheti a magzat életminőségét. Éppen ezért lényeges szűrővizsgálatot (éhomi és random vércukorszint-vizsgálatot) végezni az első trimeszterben, majd szükség esetén megismételni, kibővíteni azt.

A gesztációs diabétesz utáni diabetológiai gondozás fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Bibok György belgyógyász-diabetológus, aki elmondta: a szülést követően 6 héttel javasolt elvégezni a cukorterheléses vizsgálatot (OGTT), hogy igazolódjon a cukorbetegség vagy annak előállapota, a prediabétesz jelenléte, ebben az esetben a betegség kezelése folyamatos szakorvosi és háziorvosi gondozást igényel. Mintegy 7-8 ezer új esetre számíthatunk évente, akikkel foglalkozni kell a gesztációs diabéteszt követően a szakrendeléseken. Dr. Bibok György elmondta azt is: amennyiben nem igazolható cukoranyagcsere-zavar, akkor is érdemes évente ellenőriztetni az állapotot, mert az esetek mintegy 50 százalékában cukorbetegség alakulhat ki az anyánál a szülés utáni években, amennyiben nem tartja be a javasolt életmódbeli tanácsokat.

A gesztációs diabétesz dietetikájáról beszélt Fülöp Lili dietetikus, aki hangsúlyozta: a kismamának hatványozottan figyelnie kell a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, amelyet a cukorbeteg étrend irányelvei alapján állít össze a dietetikus, figyelve a nő szokásaira, lehetőségeire, a meglévő társbetegségekre, valamint túlsúly esetén külön cél a testsúly optimalizálása. A komplex, jól felépített étrend alapja a napi étkezési ritmus kialakítása, 5-6 étkezésekkel (fő és kisétkezések), fókuszálva a szénhidrátok, fehérjék és zsírok megfelelő arányára.

SGA-gyermekek kezelése

Dr. Tar Attila PhD, a Budai Endokrinközpont gyermekendokrinológusa tartott előadást az SGA (small for gestational age) gyermekek kezeléséről. Egyre több szó esik az SGA-ról, amelynek kezelése nálunk is megoldott. Az SGA – amely a születések mintegy 10 százalékában fordul elő – okai között megtalálható anyai (diabétesz, magas vérnyomás, fertőzések, az anyag életvitele, dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.) és magzati tényezők (fejlődési rendellenesség, genetikai eltérések, fertőzések, stb.), valamint demográfiai tényezők, amelyek szintén hatással vannak a születési súlyra és hosszra. Amennyiben nem éri el a gyermek a korának megfelelő 3 percentilis értéket, szakorvosi kivizsgálás indokolt, majd elindulhat a növekedési hormon kezelés. Dr. Tar Attila elmondta azt is, hogy a kezelés a végleges, felnőttkori testmagasságra is kihat, növeli az izomszövet állományát, javítja a vérnyomást és a zsíranyagcserét. Nagyon fontos az SGA-gyermekek rendszeres szakorvosi ellenőrzése (szénhidrát- és zsíranyagcsere, magas vérnyomás, stb.), indokolt esetben életmódváltása.

Kihívás a pajzsmirigynek a terhesség

A pajzsmirigy követése terhesség során címmel tartott előadást prof. dr. Balázs Csaba belgyógyász, endokrinológus, aki elmondta: megnövekedik a terhesség során a pajzsmirigy hormonjainak a metabolizmusa (anyagcseréje), kiürül a jód a szervezetből, ezért annak pótlására van szükség. A pajzsmirigy hormonjainak szintjei, valamint az agyalapi mirigy által termelt, a pajzsmirigy működését irányító TSH normál értékei a terhesség alatt, trimeszterenként változnak (0,1 és 3,0 mIU/L között ingadoznak), amely egy természetes folyamat. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig a kismama által termelt hormonra van utalva, ezért a nő hormonszintje eltérhet a normál referencia tartománytól, viszont ez nem tekinthető kórosnak. A professzor bemutatott egy olyan grafikont, ahol nyomon követhettük a pajzsmirigy hormonok és a TSH változását a terhesség egyes trimesztereiben. Nagyon fontos a TSH szint folyamatos, három havonta történő ellenőrzése, akár fenn állt korábban pajzsmirigyzavar, akár nem, ugyanis a kezeletlen betegség esetén megnő az esély a vetélésre, koraszülésre vagy a születési rendellenességre. A TSH szint egy fontos információ, azonban mindig az adott trimeszterhez kell viszonyítani. Éppen ezért ajánlott megnézni a T3 és T4-szintet is.

Vérzékenységre hajlamos kismamák

A terhesség élettanilag fokozott alvadékonysággal járó állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász a Véralvadási zavar terhességben címmel tartott előadásában kitért arra, hogy többféle eredetű és különböző súlyosságú vérzékenység létezik. Az öröklődő vérzékenységek közül a leggyakoribb a Von Willebrand betegség, amelyet az azonos nevű alvadási faktor hiánya vagy csökkent működése hozza létre. A vérzékenységre hajlamos kismamáknak nem csak rendszeres nőgyógyászati kontrollra, hanem gyakori hematológus szakorvosi gondozásra is szükségük van. A főorvos elmondta azt is: a terhesség és a gyermekágyi időszak megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát, a csúcsát a szülést követő időszakban éri el: amíg a terhesség során négyszeresére, addig a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis veszélye, kivéve az első hetet, amikor akár százszoros is lehet a rizikó.

Kockázatot jelent:

• Súlyosabb visszértágulatok,
• Ágyhoz kötött, sokat kell feküdnie,
• Nem megfelelő életmód (túlsúly, mozgáshiány, stb.).
• Genetikai hajlam a vérrögösödésre (leggyakoribb a Leiden mutáció).

Amennyiben a családban előfordult már trombózis, akkor fontos feltáró, genetikai szűrővizsgálatot végezni, hogy kiderüljön, van-e megnövekedett hajlama a leendő anyukának a trombózisra (trombofília - trombózis készség fokozódása).

Séta, kocogás, úszás, könnyített jóga

Sport terhesség idején: mit és milyen módon sportoljon a kismama? Erre a kérdésre is választ adott előadásában dr. Sztancsik Ilona kardiológus, sportorvos. Napi 30 és 60 perc közötti fizikai aktivitás javasolt a kismamának, állapotának megfelelő mozgásformával, elegendő folyadékbevitellel. Ajánlott a kisebb súlyokkal való edzés, az úszás, kocogás, szobakerékpározás, könnyített aerobic, módosított pilates, módosított jóga, Nordic Walking. Amennyiben a terhesség előtt rendszeresen futott a kismama, folytatható kocogással. Ne feledjük! Két emberért vagyunk felelősek, ezért nagyon fontos a megfelelő légzéstechnika, a bemelegítés, a mozgás közbeni pihenés, valamint kerülni kell az olyan mozgásformákat, amelyekhez hason vagy háton kell feküdni. Dr. Sztancsik Ilona azt tanácsolja azoknak a kismamáknak, akik előtte nem mozogtak rendszeresen, hogy menjenek el csoportos órákra, legyen az kismama torna vagy jóga: szakember segít a gyakorlatokban, van lehetőség korrigálásra, illetve nem mellékes a társasági élmény sem. A torna jótékony hatással van a terhesség idején is a nőre: csökkenti a vércukrot és a vérnyomást, csökken a visszér kialakulásának esélye, bizonyítottan kiegyensúlyozottabbá válik a kismama, könnyebben viseli a fellépő fájdalmakat, sőt, a szülést követő depresszió kivédésében is hatásos a rendszeres mozgás.

Forrás: Nőgyógyászati Központ