Méhpolip

Milyen elváltozást jelent a méhpolip?
Kik körében gyakori a méhpolip?
Milyen tüneteket okozhat a méhpolip?
A méhpolip jó- vagy rosszindulatú elváltozás?
Milyen kezelési stratégiák vannak méhpolip esetén?
Hogyan történik a méhpolip eltávolítása és mire kell odafigyelni utána?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Nőgyógyászati Központban

• Nőgyógyászati szakorvosi vizit
• Nőgyógyászati szűrés (vizit, emlővizsgálat, rákszűrés, kismedencei UH) 
• Nőgyógyászati szövettani vizsgálatok
• Labor vizsgálatok
• HPV szűrés
• Nemi betegségszűrés
• Ultrahang vizsgálat

Milyen elváltozást jelent a méhpolip?

A méhpolip (vagy endometriális polipok) a méhen belül kialakuló rendellenes kinövést jelenti. A méhnek három szövettani rétege van, melyből a legbelső az endometrium. Ez a nyálkartyahártyához hasonló, vérbő szövet a menstruációs ciklus első felében folyamatosan növekszik sejtosztódás révén, majd átalakul és végül menstruáció formájában távozik. Az endometriumba ágyazódik be a petesejt is. Ugyanebből a rétegből alakul ki a méhpolip is az endometriális sejtek lokális, helyi burjánzása révén. Sajnos a méhpolip pontos okát még nem tudjuk, de kialakulásában központi szerepe lehet az ösztrogén nevű hormonnak. Ez a hormon irányítja a menstruációs ciklust is és stimulálja az endometrium felépülését menstruáció után. Valószínűleg a fokozott stimuláció vagy a sejtek fokozott érzékenysége vezethet az endometriális sejtek túlzott szaporodásához és a méhpolip létrejöttéhez.

A méhpolip a nyálkahártyához egy vékony szárral vagy egy széles alappal kapcsolódik, és befelé, a méh ürege felé nyúl. Mirigyeket, kötőszövetet és vérereket is tartalmazhat. Lehet kerek vagy ovális, mérete pedig a néhány millimétertől (szezámmag nagyságú) néhány centiméterig (golflabda nagyságú) vagy annál nagyobbakig is terjedhet. Egy vagy több méhpolip is jelen lehet egyszerre.

A méhpolip a rákhoz hasonlóan a sejtek túlzott mértékű szaporodása révén jön létre. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire veszélyes a méhpolip, ő is egy rákos betegségnek tekinthető? Érdemes tudni, hogy a méhpolip általában jóindulatú elváltozás (vagyis nem rákos), és gyakran egyáltalán nem is okoz tüneteket. A legtöbb nő nincs is tisztában vele, hogy van a méhében egy méhpolip, ezt sokszor csak véletlenszerűen veszik észre. A leggyakoribb tünet, amit okozhat, az a rendellenes vérzés. Egyes esetekben a méhpolipok viszont meddőséget is okozhatnak. A kezelést meghatározza a méhpolip mérete, elhelyezkedése, hogy okoz-e tüneteket, valamint, hogy milyen életkorú és milyen egyéb rizikófaktorú az érintett hölgy. Ezek fényében döntik el, hogy egyáltalán kell-e kezelni a méhpolipot, vagy pedig elegendő szorosan követni képalkotó vizsgálatokkal.

Kik körében gyakori a méhpolip?

A méhpolip egyik fő előrejelzője az életkor. Ritkán érinti a 20 év alattiakat, inkább idősödve a 40-es és 50-es korosztályban a legvalószínűbb a menopauza közeledtével. A méhpolip a menopauza után is kialakulhat (posztmenopauza), valamint az alábbi esetekben is megnövekszik a kockázat:

• Túlsúlyos (BMI 25-30) vagy elhízott (BMI > 30) hölgy
• Magas vérnyomás
• Tamoxifen gyógyszer szedése (ez egy olyan gyógyszer, amelyet mellrák kezelésére használnak)
• Hormonpótló terápia, amely nagy dózisú ösztrogénnel jár
• Lynch-szindróma vagy Cowden-szindróma (ritka, örökletes betegségek)

Milyen tüneteket okozhat a méhpolip?

Fontos tudni, hogy a méhpolip sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket. Ha mégis, akkor a leggyakoribb tünet a rendellenes vérzés. A rendellenes vérzés magában foglalja a menopauza utáni hüvelyi vérzést és a szabálytalan menstruációt. A legtöbb menstruáció négy-hét napig tart. A normális menstruációs ciklusok általában 28 naponta jelentkeznek, de 21 naptól 35 napig is terjedhetnek. Méhpolip esetén sokaknak szabálytalan a menstruációjuk. A méhpolipok tünetei közé tartoznak az alábbiak:

• Szabálytalan menstruáció (kiszámíthatatlan időzítés)
• Szokatlanul erős menstruációs vérzés
• Vérzés vagy foltos vérzés a menstruációk között
• Meddőség
• Menopauza utáni hüvelyi vérzés (vörös, rózsaszín vagy barna vér)
• Vérzés a közösülés után

A nagyméretű méhpolip tompa fájdalmat is okozhat a hasban vagy a hát alsó részén, hasonlóan a menstruációs görcsökhöz. A fájdalom azonban nem egy gyakori tünet méhpolip esetén.

A méhpolip jó- vagy rosszindulatú elváltozás?

Mindenkiben megfogalmazódik a fenti kérdés, aki megkapja a méhpolip diagnózisát. A kóros sejtburjánzás, daganat, polip szavakról automatikusan a rosszindulatúa rákos betegségek jutnak az eszünkbe. Aggodalomra azonban nincs ok, a méhpolipok túlnyomó többsége jóindulatú. Tanulmányok szerint a premenopauzában lévő nők között 100-ból 1 esetben rosszindulatú csupán a méhpolip. A posztmenopauzában lévő nőknél valamivel magasabb, kb. 5%-os a rosszindulatúság aránya. Fontos emellett tudni, hogy a rosszindulatúság aránya tüneteket okozó csoportban is nagyobb, mint tünetmentes esetben.

Ezek alapján felmérhető a hölgyek egyéni kockázata. Ha az orvos rosszindulatú polipokra gyanakszik, endometrium-biopsziát fog javasolni. A biopszia során sebészi úton mintát vesznek a polipból vagy az endometrium szövetéből. A mintát egy patológus mikroszkóp alatt elemzi és megállapítja annak viselkedését. A patológus pontosan meg tudja határozni, hogy jó- vagy rosszindulatú-e az elváltozás, így végleges diagnózist adhat. Fontos tudni azt is, hogy habár nagyon kicsi az esélye a jóindulatú méhpolip is idővel rosszindulatúvá válhat. Emiatt minden esetben követni kell a jóindulatú elváltozásokat is képalkotó vizsgálatokkal. A tamoxifen nevű, mellrák elleni gyógyszer növelheti az esélyét annak, hogy a méhpolip rosszindulatúvá váljon.

Kapcsolódó cikkünk

A köztes, vagy a változókor után jelentkező vérzés komoly problémákra hívhatja fel a figyelmet!

Sajnos a hormonális változások a nők életében nem csak kellemetlenségekkel járhatnak, hanem akár komoly problémák forrásai is lehetnek. Ezek között az egyik legjelentősebb a méh nyálkahártyájából kiinduló rák, illetve a ...

Milyen kezelési stratégiák vannak méhpolip esetén?

Az előző bekezdésben már elkezdtük elemezni, hogy milyen különböző csoportokba sorolhatóak a nők aszerint, hogy mennyire valószínű náluk a méhpolip rosszindulatú jellege. A méhpolip kezelésében ugyanis különböző stratégiák léteznek és több szempontot figyelembe véve kell meghatározni, hogy kinek melyik lehet a legjobb. Az egyik ilyen fontos szempont, hogy jó- vagy rosszindulatú-e az elváltozás. Emellett figyelembe veszik az alábbi tényezőket is:

• Kor
• Súly
• A polipok mérete
• A tünetek súlyossága
• Orvosi kórtörténet, beleértve bizonyos gyógyszerek szedését is

Az is fontos szempont, hogy az illető túlvan-e már a menopauzán vagy sem. Ha valaki már túl van a menopauzán, és egy vagy több, bármilyen méretű polipja van, ami rendellenes vérzést okoz, akkor javasolhatják azok eltávolítását. A menopauza előtt pedig az a kérdés, hogy szeretne-e még gyermeket az illető. A méhpolip ugyanis hátrányosan tudja befolyásolni a teherbeesési képességet és vetéléshez vezethet. Ilyen esetekben valószínűbb, hogy a méhpolip eltávolítását javasolják.

A kezelési stratégiák egyike tehát – ahogy már azt említettük - a méhpolip eltávolítása. Ez különböző módokon történhet, amiket a következő bekezdésben részletesebben be is mutatunk. A másik lehetőség a megfigyelés és várakozás. Általában akkor választják ezt a stratégiát, ha az illető még a reproduktív korban van, és a méhpolip nem okoz tüneteket. Ez azt jelenti, hogy nem kezelik az elváltozást, hanem szorosabb szakorvosi vizsgálatokkal követik. A tünetmentes polipok néha maguktól, orvosi beavatkozás nélkül is zsugorodnak vagy megszűnnek. Ha viszont elkezdene nőni, megváltozna vagy elkezdene tüneteket okozni, akkor ilyen esetben is az eltávolítást javasolnák.

Tüneteket okozó esetben gyógyszereket is javasolhatnak azok enyhítésére. A gyógyszeres kezelés célja, hogy egyensúlyban tartsa a hormonokat. Erre a célra olyan gyógyszerket javasolhatnak, mint például a progesztinok vagy a gonadotropin felszabadító hormon agonisták. A tünetek általában visszatérnek, miután valaki abbahagyja a gyógyszer szedését.

Hogyan történik a méhpolip eltávolítása és mire kell odafigyelni utána?

A legtöbb esetben a méhpolip hiszteroszkópos úton kerül eltávolítására. A hiszteroszkópos polipektómiát hüvelyi úton végzik. A méhnyak kitágítását követően egy vékony, megvilágított csövet vezetnek be a méhnyakon keresztül a méhbe. A polipot elektrosebészeti dróthurokkal távolítják el. A méhpolip eltávolítása ambuláns eljárás, rövid időt vesz csak igénybe. A méhpolip eltávolítását követően néhány napig hüvelyi vérzés jelentkezhet, valamint egy-két napig alhasi görcsök, fájdalom is fennállhat. A méhpolip hiszteroszkópos eltávolításának mellékhatásai, szövődményei az alábbiak lehetnek:

• Vérzés, ami erős is lehet
• Fertőzés
• Fájdalom
• Kismedencei gyulladás
• Méhszakadás vagy méhnyaksérülés (bár ezek a mellékhatások ritkák)

A teljes gyógyulás körülbelül két hétig tart. Ez idő alatt továbbra is előfordulhat, hogy vizes vagy véres folyás jelentkezik, amely folyamatosan csökken, majd teljesen megszűnik. Fontos, hogy a gyógyulás ideje alatt kerülje az ülőfürdőt, a hüvely irrigálását és a szexuális együttléteket is!

A polipok a műtéti eltávolítás után kiújulhatnak. Éppen ezért rendszeres kontroll vizsgálatokra van szükség, ahol képalkotókkal ellenőrzik a méh állapotát. Amennyiben a méhpolip rákos sejteket is tartalmaz, méheltávolításra lehet szükség.

Téma szakértője

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász

• Specialitások:
  • méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
  • daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
  • nőgyógyászati daganatsebészet
  • mióma kivizsgálása és kezelése
  • endometriózis kivizsgálása és kezelése
  • nőgyógyászati endoszkópos műtétek 

   

  Véleményeket itt olvashat a Doktor Úrról>>

• Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
  • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Előjegyzés