Inkontinencia okai és kezelése
Az inkontinencia akaratlan vizeletvesztést jelent, melyben becslések szerint a nők 40-60%-a érintett. Még a mai világan is sokaknak kellemetlen ezzel a problémával orvoshoz furdulni miközben számos megoldás áll rendelkezésre a probléma mielőbbi megoldására.
Mi a vizelet-inkontinencia?
Vizelet-inkontinenciáról akkor beszélünk, ha akaratunktól függetlenül vizelet ürül a húgyhólyagból, ami lehet csupán néhány csepp vagy nagyobb mennyiség is.
Az esetek 40 százaléka úgynevzett stresszinkontinencia. Az elnevezés a hasűri nyomás megnövekedésére utal, ami például akkor következik be ha köhög, tüsszent, nevet, vagyis olyankor amikor hasprést használ. Amikor ez a nyomás nagyobb, mint amit a gátizom meg tud tartani, elcseppenhet a vizelet.
A második leggyakoribb forma, a sürgősségi vagy késztetéses inkontinencia. Elsősorban 40 éves kor felett alakul ki, ilyenkor az érintettek hirtelen erős vizelési ingert éreznek és bár megpróbálják visszatartani, ez nem mindig sikerül. A problémának sokszor idegrendszeri oka van, de gyulladás következménye is lehet.
A harmadik a reflex-inkontinencia, mikor idegrendszeri károsodás okozza a problémát. Ebben az esetben a betegek nem éreznek vizelési ingert.
Inkontinencia okai:
Gátizomzat gyengeség okozta inkontinenica:
A gátizomzat tartja a húgyutak szerveit (húgyhólyag, húgyvezeték), valamint másik fontos feladata, hogy zárva tartsa a húgyhólyagot. Ha ezek az izmok veszítenek erejükből és rugalmasságukból, akkor vizeletszivárgás léphet fel. A gátizomzat gyengeségnek több oka is lehet, ilyen például az örökletes gátizom gyengeség, akiknél egy váratlan tüsszentés már fiatal korban is egy-egy csepp vizelet távozásával járhat. A másik nagy csoportba azok tartoznak akik testsúlyfölösleggel rendelkeznek, ezzel megterhelve a gátizomzatot. A terhesség és szülés szintén hozzájárulhat az inkontinencia megjelenéséhez. Ritkább esetekbn előfordulhat még úgynevezett rejtett inkontinencia, ami akkor fordul elő, ha nem kellő körültekintéssel végzeznek nőgyógyászati, hsüregi beavatkozát, műtétet.
Ösztrogén- és progeszteron hiány:
A menopauza idején bekövetkező hormonális változások miatt fellépő progeszteron- vagy ösztrogén hiány megváltoztathatja az izmok állapotát mely így veszít rugalmasságából, erejéből.
Inkontinencia kezelése:
A panaszok súlyosságától függően négy nagy csoportba oszthatjuk az inkontinencia kezelésének lehetőségeit, viszont fontos megjegyezni, hogy mindenek előtt a legfontosabb a problémával felkeresni egy specialistát aki teljeskörű kivizsgálás során feltérképezi a probléma hátterében meghúzódó okokat. A kezelés során elsődleges az oki kezelés, melyet számos kiegészítő kezelés egészíthet ki de erről minden esetben egyeztessen kezelőorvosával!
Inkontinencia kezelési lehetőségei:
1) Életmód váltás
Ezt a módszert enyhe esetekben ajánlják, ahol kerülni kell az alkoholos italok, vízhajtó hatású termékek fogyasztását. Továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érintett izmok megfelelő tornájára, erősítésére.
2) Gátizom torna
Enyhíteni vagy akár meg is lehet szüntetni az elgyengült gátizomzat miatti inkontinenciát a gátizomzat tréningjével, intimtornával.
3) Gyógyszeres kezelés
Az ösztrogénhiánnyal összefüggésben jelentkező inkontinenciát a hormonpótló kezelések sok esetben enyhítik. Jó hatásúak a helyileg alkalmazható hormontartalmú tabletták, kúpok is, amelyeket a hüvelyben és környékén kell alkalmazni. A sürgősségi inkontinenciára gyógyszeres kezelést alkalmaznak, mely a vizelés ingerküszöbét csökkenti.
4) Műtéti beavatkozás
Általában csak anatómiai eltérések esetén szokták alkalmazni. Két fő esetet kell megkülönböztetni az egyik a hólyagsérv ahol általában csak a műtét jelenthet megoldást, a másik, főleg szülés után a húgycső-húgyhólyag által bezárt szög visszaállítása. Ez a szög nehéz szülés következményeként, a méh előreesése miatt, vagy más okból megváltozik, inkontinencia léphet föl.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ha rendszeresen (legalább 3 hónapon keresztül napi 3 alkalommal) végzett intimtorna, sem a gyógyszeres terápia nem vezetett eredményre, műtéteti megoldást szoktak javasolni.
Jelentkezzen be nőgyógyászhoz!