Csontritkulás és menopauza

Csontritkulás és menopauza

Szerző: Nőgyógyászati Központ Módosítás:2025.01.18 15:35

A csontritkulás a lakosság idősödésével egy egyre gyakoribb betegséggé vált. A csontritkulás elvékonyítja a csontokat, ami miatt könnyebbé és gyakoribbá válhatnak a csonttörések. A csonttörések nem csak az adott pillanatban járnak nagy fájdalommal, hanem hosszútávon is tartós fájdalmat, görnyedt testtartást vagy mozgási nehézségeket okozhatnak. De vajon mi állhat a csontritkulás hátterében és hogyan befolyásolja mindezt a menopauza?

Mi történik a szervezetünkben a menopauza alatt?
Milyen betegséget jelent a csontritkulás?
Mik lehetnek a csontritkulás okai?
Hogyan függ össze a csontritkulás és a menopauza?
Miért veszélyes a menopauza alatt fellépő csontritkulás?
Hogyan figyeljünk oda a csontjaink egészségére a menopauza alatt?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Nőgyógyászati Központban

Mi történik a szervezetünkben a menopauza alatt?

A menopauza egy évekig tartó, változásokkal teli időszak. Azt az időszakot jelenti, amikor a petefészkek hormontermelése lecsökken, és a menstruáció véglegesen megszűnik. Ez általában 45–55 éves kor között következik be, de egyeseknél akár már 40 éves kort megelőzően is beköszönthetnek a menopauza tünetei.

A menopauza alapját a hormonális változások jelentik. Ezekben az években a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént és progeszteront termelnek. A csökkenő hormonszintek okozzák a menopauza típusos tüneteit is: a hőhullámokat, éjszakai izzadást, hüvelyszárazságot és a csökkent libidót is. A menopauza során az anyagcsere lelassulhat, ami súlygyarapodáshoz vezethet. Sokan nem tudják, de az ösztrogén csökkenő szintje a csontritkulás kialakulásában is szerepet játszik. Kevés szó esik a menopauza lelki hatásairól, holott komoly pszichés megterhelést jelent a nők számára. A menopauza hangulatingadozást, rossz hangulatot és szorongást is okozhat.

Milyen betegséget jelent a csontritkulás?

A csontritkulás (más néven oszteoporózis) egy alattomosan induló betegség. Évekig ugyanis nem látjuk a csontritkulás tüneteit, holott ő már belekezdett a csontok pusztításába. A csontritkulás a csontok tömegének és sűrűségének fokozatos csökkenésével jár. Ennek hatására a csontok idővel gyengébbé, vékonyabbá és törékenyebbé válnak, növelve ezzel a törések kockázatát. Különösen gyakoriak a csípő-, gerinc- és csuklótáji törések.

A csont egy élő szövet, amely folyamatosan cserélődik: lebomlik, majd újra termelődik. Akkor jön létre csontritkulás, amikor az új csontok keletkezése nem tart lépést a régi csontok elvesztésével. Ennek hátterében több minden is állhat, melyeket a következő bekezdésben részletesebben is kifejtünk. A csontritkulás egy folyamat, azt jelenti, hogy arányaiban folyamatosan csökken a csont ásványi anyag tartalma, ezáltal pedig a sűrűsége és az csont ereje is. A csontritkulás kezdetben nem okoz jellegzetes tüneteket, de az évek múlásával egyre több problémához vezethet. Elsőként az alábbiak jelezhetik a bajt:

  • hátfájás
  • testmagasság csökkenése
  • görnyedt tartás
  • gyakori csonttörések

Ha a csontritkulás egyre előrehaladottabbá válik, már a mindennapi mozgás is veszélyt jelenthet a betegre és könnyen fájdalmas csonttörések keletkezhetnek. A csontritkulás megelőzése érdekében viszont sokat tehetünk. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres sport máris egy hatalmas lépést jelent a csontritkulás megelőzése érdekében. Ha az egészséges életmódot korán elkezdi gyakorolni a mindennapokban, azzal megelőzheti a csontvesztést és ezzel csökkentheti egy csonttörés valószínűségét, valamint a menopauza okozta kellemetlen mellékhatásokat is.

Kapcsolódó cikkünk

Menopauza és alvászavarok- mit lehet tenni?

Menopauza és alvászavarok- mit lehet tenni?

A menopauza – klimax- számtalan kellemetlen és zavaró panaszokkal járhat. A legtöbben hőhullámokra és hangulatingadozásokra panaszkodnak, ám kevesebb szó esik az alvászavarokról, pedig ez a tünet is gyakran jelentkezik, és több más problémát is ...

Mik lehetnek a csontritkulás okai?

Sajnos a csontritkulás okairól viszonylag keveset tudunk, de a kifejlődéséről és az életre gyakorolt hatásáról annál többet. Az emberi test folyamatosan lebont és újraépít csontokat. Ahogy felnövünk, az egyensúly az építés irányába tolódik el és a testünk több csontot épít, mint amennyit lebont. Egy bizonyos kor után ez viszont megváltozik és a csontok elhalásának üteme gyorsul, az újak pedig lassabban termelődnek. Így jön létre a csontritkulás.

A csontritkulás folyamata tehát idővel természetes módon is bekövetkezik, de bizonyos tényezők felgyorsíthatják vagy súlyosbíthatják. A férfiaknál is fennáll csontritkulás, de jellemzően később kezdődik, mint a nőknél. Ennek hátterében a menopauza áll. A menopauza ugyanis olyan hormonális változásokat indít el a szervezetben, ami kedvez a csontritkulás létrejöttének. A csontok egészségének fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő hormonális szabályozás. Ilyen például az ösztrogén hormon, amely nők esetében a menopauza előtt nagy mennyiségben van jelen, és segít megőrizni a csontok sűrűségét. A menopauza idején az ösztrogénszint hirtelen csökken, ezáltal pedig a csontritkulás kockázata jelentősen megnő. Hasonlóan, a férfiaknál a tesztoszteronszint csökkenésével válik egyre gyakoribbá a csontritkulás. A nemi hormonok mellett a többi hormon (például a pajzsmirigyhormonok vagy a kortizol) is szerepet játszhatnak a csontritkulás kialakulásában. A csontritkulás további kockázati tényezői lehetnek az alábbiak:

  • Genetikai háttér: A családi kórképeket nézve, a csontritkulásról feltételezhető az örökletes hajlam. Ha a közeli családtagok közül valaki csontritkulás miatt szenvedett el törést, akkor nagyobb eséllyel lép fel a betegség a többi rokonnál is.
  • Nem: Sajnálatos módon a nők 4-szer nagyobb eséllyel szenvedik el a csontritkulás okozta kellemetlenségeket.
  • Kor: A statisztikai adatokat figyelve jellemzően az 50 év feletti nőket és férfiakat érinti a csontritkulás, ám a nők aránya a menopauza, az ösztrogénszint csökkenése miatt erőteljesebb. Tévhit azt gondolni, hogy a fiatalabb korosztályt nem veszélyezteti a csontritkulás, hiszen a korai menopauza során érintett nők nagyobb eséllyel szenvednek majd a csontritkulás tüneteitől.
  • Testsúly és csontszerkezet: Kiscsontú, vékony nők és férfiak esetében is igaz, hogy nagyobb valószínűséggel alakuljon ki náluk csontritkulás. Erre tekinthetünk úgy, mintha ők már alapvetően is kevesebbről indulnának a csontlebontás folyamatában.
  • Dohányzás: Számos kutatás kimutatta, hogy a dohányosok alacsonyabb csontsűrűséggel rendelkeznek, így nagyobb eséllyel alakul ki náluk csontritkulás és következményes csonttörések.
  • Gyógyszerek: Bizonyos szteroidok és pajzsmirigygyógyszerek is növelik a csontritkulás kialakulásának esélyét.

Hogyan függ össze a csontritkulás és a menopauza?

A csontritkulás és a menopauza könnyen összefüggésbe hozható az ösztrogén nevű hormon által. A menopauza tünetei mögött a petefészkek ösztrogén termelésének csökkenése áll. A csökkenő ösztrogénszint nemcsak a petesejtek működésére hat ki, hanem a kalcium beépülésére is a csontokba. A kalcium nehezebben épül be a csontokba alacsony ösztrogénszint mellett, így egyre kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak a csontok a menopauza előrehaladtával. Ez azt jelenti, hogy a menopauza katalizátor, indítómotor lehet a csontritkulás kialakulásában. Az ösztrogénszint csökkenésével párhuzamosan lassul a csontépítés, míg a csontvesztés folyamata felgyorsul. A csontvesztés kb. a menopauza után 10 évig még fokozott ütemben zajlik, majd végül visszatér a menopauza előtti szintre. Az új csontok termelődésének üteme viszont nem változik, a menopauza után sokkal lassabban zajlik, mint előtte.

Miért veszélyes a menopauza alatt fellépő csontritkulás?

A menopauza alatt fellépő csontritkulás legsúlyosabb szövődményei a csonttörések. A csípőtáji csonttöréseket gyakran esés okozza, és a sérülést követő első évben rokkantságot, sőt fokozott halálozási kockázatot is eredményezhetnek.

Bizonyos esetekben a gerincben akkor is előfordulhat csonttörés, ha az illető nem esett el. A gerincet alkotó csontok, az úgynevezett csigolyák olyannyira meggyengülhetnek, hogy összeroppanhatnak, ami hátfájást, magasságvesztést és görnyedt testtartást eredményezhet. Mindezek a panaszok krónikus, tartós mozgásszervi fájdalmakat és mozgási nehezítettséget is okozhatnak, megnehezítve ezzel a mindennapokat.

Hogyan figyeljünk oda a csontjaink egészségére a menopauza alatt?

Szerencsére sokat tehetünk a csontjaink egészsége és a csontritkulás megelőzése érdekében. Bizonyos életmódbeli tényezőkkel növelhetjük a csontjaink egészségét és erejét. Vannak, akik a menopauza alatt kezdenek el tenni csontjaik egészsége érdekében, hogy megelőzzék a csontritkulás kialakulását; ám még jobb hatást érhetünk el, ha már a menopauza előtt gondoskodunk róla. Az alábbiakban három életmódbeli tényezőt osztunk meg, melyek mind a csontritkulás ellenszereinek tekinthetőek:Csontritkulás és menopauza - Nőgyógyászati Központ

  • Sportolás: Célszerű a kardio edzések mellett a saját súllyal történő edzéseket is bevezetni a mindennapokba. A megfelelő mozgásforma kiválasztása mellett a sportolással töltött időnek és intenzitásnak is fontos szerepe van. A menopauza során a test változásait heti 150 perc mozgással már formában lehet tartani. 75 perc erőteljes edzés és 75 perc könnyebb mozgás a megfelelő arány ennek elérésére. Erőteljesebb edzés alatt azt értjük, amikor már megindul a verejtékezés. Menopauza esetén is jó edzésforma lehet például a futás, kocogás, séta, tánc, úszás vagy a jóga. Fontos, hogy már kialakult csontritkulás esetén konzultáljon egy gyógytornásszal, mielőtt belekezdene az intenzívebb sportolásba.
  • Kalcium: Míg a szakértők szerint az ajánlott napi kalciumbevitel 1000 mg az emberek többségénél, addig a menopauzában érintett nők számára 1200 mg az ideális kalcium mennyisége. Ilyen mértékű kalcium bevételénél ügyelni kell az egyenlő eloszlásra, így célszerű 4 részletben bevinni a szervezetbe. Természetes kalciumforrás lehet például a tej és tejtermékek, a lazac, a szardínia és a leveles zöldségek.
  • D-vitamin: A D-vitamin segíti a kalcium beépülését a csontokba, így rá is nagy szükség van menopauza esetén. A napsütésben töltött idővel, valamint bizonyos ételekkel, étrendkiegészítőkkel is segíthetjük a szervezet D-vitamin raktárainak feltöltését. Segíthet például a tojás, zsíros halak (pl. lazac) és D-vitaminnal dúsított ételek és italok fogyasztása.

Súlyosabb csontritkulás esetén gyógyszeres kezelést, vagy hormonpótló terápiát is javasolhat az orvos. A hormonpótló terápia előnye, hogy a csontritkulás mellett a menopauza többi tünetét is enyhíti.

Téma szakértője

Dr. Margitai Barnabás

nőgyógyász, életmód orvos
  • Specialitások:
  • Nőgyógyászati rendelés (20 perc):

    • személyes, rendelői vizit: Mammut II. 5.em. 
      • szerda: 13.00 - 16.30 óráig
      • csütörtök: 8.00 - 12.00 óráig
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available

    Életmód orvosi rendelés (40 perc):

    • személyes, rendelői vizit: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. 2.emelet 
      • ​​​​​​​​​​​​​​csütörtök: 14.00 - 18.00 óráig
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available