Méhtestrák kivizsgálása és kezelése
A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, ami többségében egy hám eredetű daganat és belülről kifele terjed. Ahogy a többi rák típusnál itt is a rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a megelőzés szempontjából.
Méhtestrákkal kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az a méhtestrák?
Hogyan alakul ki a méhtestrák?
Milyen tünetei vannak a méhtestráknak?
Milyen okai vannak a méhtestráknak?
Hogyan diagnosztizálják a méhtestrákot?
Hogyan kezelik a méhtestrákot?
Mik a méhtestrák gyógyulási esélyei?
Hogyan előzhető meg a méhtestrák?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Méhtestrákkal kapcsolatos szolgáltatásaink
- Nőgyógyászati szakorvosi vizit
- Nőgyógyászati szűrés (vizit, emlővizsgálat, rákszűrés, kismedencei UH)
- Nőgyógyászati onkológia
- Nőgyógyászati szövettani vizsgálatok
- Labor vizsgálatok
- Ultrahang diagnosztika (nőgyógyászati és emlő)
Mi az a méhtestrák?
A méhtestrák a méh belső nyálkahártyáján kezdődő rák egyik fajtája. A méh az az üreges, körte alakú kismedencei szerv, ahol a magzat fejlődése zajlik. Az méhtestrák a méhnyálkahártyát (endometrium) alkotó sejtrétegből indul ki. A méhtestrákot néha méhráknak is nevezik. A méhben más ráktípusok is kialakulhatnak, beleértve a méhszarkómát (mely a méh izomzatából indul ki) de ezek sokkal ritkábbak, mint a méhtestrák. A méhtestrákot gyakran korai stádiumban fedezik fel, mivel egy feltűnő tünetet: rendellenes hüvelyi vérzést okoz. Ha a méhtestrákot korán felfedezik, a méh műtéti úton történő eltávolítása gyakran gyógyítja a méhtestrákot.
Hogyan alakul ki a méhtestrák?
Az orvosok nem tudják pontosan, hogy mi okozza a méhtestrákot. Annyi biztos azonban, hogy a méhnyálkahártya (endometrium) sejtjeinek DNS-ében valami olyan változás (mutáció) következik be, amely megváltoztatja a sejtek DNS-ét.
A mutáció a normális, egészséges sejteket abnormális sejtekké változtatja. Az egészséges sejtek meghatározott ütemben növekednek és szaporodnak, végül egy meghatározott időpontban elpusztulnak. A kóros sejtek kontrollálatlanul nőnek és szaporodnak, és nem halnak el egy meghatározott időpontban. A felhalmozódó abnormális sejtek tömeget (tumort) alkotnak. A rákos sejtek behatolnak a közeli szövetekbe, pusztítva azokat és vérzéseket okozva. A rákos sejtek leválhatnak a kezdeti daganatról, hogy a test más részeire terjedjenek. A test más részeiben megtelepedve a sejtek ismét elkezdenek osztódni, áttétet képezve így.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetei vannak a méhtestráknak?
- Vérzés a menstruációk között
- Kismedencei fájdalom
- változó kor előtt a szokásostól eltérő időpontban jelentkező vérzés
- menopauza környékén a heves és elhúzódó menstruáció
- menopauzát követően ismételt hüvelyi vérzés jelentkezik
Milyen okai vannak a méhtestráknak?
A méhtestrák kialakulásának esélye elsősorban az életkor előrehaladtával nő. A tudomány jelenlegi állása szerint nincs pontos válasz a méhtestrák kialakulásának okára, viszont számos tényezőt felismertek már, ami elősegítheti a méhtestrák kialakulását.
A méhtestrák kialakulására hajlamosíthat:
- Genetikai hiba ami anyai, illetve apai ágon is örökölhető
- öröklődés - a családban már előfordult daganatos megbetegedés, különös tekintettel 40 éves kor előtt
- A női hormonok egyensúlyának megváltozása a szervezetben: A petefészkek két fő női hormont - ösztrogént és progeszteront - termelnek. E hormonok egyensúlyának ingadozásai változásokat okoznak a méhnyálkahártyában.
- Az olyan betegség vagy állapot, amely izoláltan növeli az ösztrogén mennyiségét, de nem növeli a progeszteron szintjét a szervezetben, növelheti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. Ilyen például a szabálytalan peteérési mintázat, amely policisztás ovárium szindróma, elhízás és cukorbetegség esetén fordulhat elő. A menopauza után olyan hormonok szedése, amelyek ösztrogént tartalmaznak, de progeszteront nem, növeli az méhtestrák kockázatát.
- A petefészekdaganat egy ritka típusa, amely ösztrogént választ ki, szintén növelheti az méhtestrák kockázatát.
- Korai első menstruáció vagy késői menopauza: A menstruáció korai - 12 éves kor előtti - kezdete vagy a menopauza későbbi kezdete növeli a méhtestrák kockázatát. Minél több menstruációja volt, annál több ösztrogénnek volt kitéve a méhnyálkahártyája.
- Ha még soha nem volt terhes, nagyobb a méhtestrák kialakulásának kockázata, mint annak, akinek már volt legalább egy terhessége.
- Idősebb kor: Ahogy öregszünk, úgy nő a méhtestrák kockázata. A méhtestrák leggyakrabban a menopauza után fordul elő.
- Elhízás: Az elhízás növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát. Ez azért fordulhat elő, mert a felesleges testzsír megváltoztatja a szervezet hormonháztartásának egyensúlyát, a zsírsejtek ösztrogént állítanak elő.
- Mellrák hormonterápiája: Az emlőrák miatt alkalmazott hormonterápiás gyógyszer, a tamoxifen szedése növelheti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. Ha tamoxifent szed, beszélje meg ezt a kockázatot orvosával. A legtöbbek számára a tamoxifen előnyei meghaladják a méhtestrák kis kockázatát.
- Öröklött vastagbélrák-szindróma: A Lynch-szindróma, más néven örökletes nem polipózus vastagbélrák (HNPCC) egy olyan szindróma, amely növeli a vastagbélrák és más rákos megbetegedések, köztük a méhtestrák kockázatát. A Lynch-szindrómát a szülőkről a gyermekekre öröklődő génmutáció okozza. Ha valamelyik családtagjánál Lynch-szindrómát diagnosztizáltak, beszélje meg orvosával a genetikai szindróma kockázatát.
Hogyan diagnosztizálják a méhtestrákot?
A méhtestrák diagnózisának felállítása több lépcsőből áll. Általában elsőkörben szokásos nőgyógyászati vizsgálat során történik. Ennek során az orvos akár tapinthatja is a nagyobb méretű méhtestrákot, de egy hasi ultrahangos vagy egyéb képalkotó vizsgálat segíthet pontosan lokalizálni a méhtestrák helyét. Ezt követően a méhtestrákból mintát kell venni és citológiai, szövettani vizsgálatra küldeni, hogy pontosan kiderüljön milyen típusú sejtekből áll a daganat, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. A mintavétel többféle módon történhet, a curettage és a frakcionált abrasio a legjobban elterjedt módszerek. A biopszia a későbbiekben azt is segítheti, hogy a legjobb terápiát kiválasszák az alapján például, hogy milyen markereket tartalmaz a daganat. Ha a citológiai vizsgálat során igazolódik a méhtestrák, akkor a következő lépés egy képalkotó eljárás. Ez lehet hasi és kismedencei ultrahang, hüvelyi ultrahang-, MRI- vagy CT vizsgálat, melynek során a daganat méretét, kiterjedtségét, áttéteket, kóros nyirokcsomót keresnek.
Minden nőnek javasolt évenkénti nőgyógyászati szűrésen részt venni, hogy minél hamarabb kiderülhessen bármilyen esetleg fennálló probléma: méhtestrák, méhnyakrák, petefészekrák stb.
Hogyan kezelik a méhtestrákot?
Méhtestrák kezelési tervének összeállítása egy összetett, egyénre szabott folyamat, melyben szerepet játszik a daganat biológiai tulajdonságainak feltérképezése, a szövettani eredmények értékelés, a páciens életkora és állapota is. Mint minden onkológiai betegségnél, a méhtestrák esetében is a legfontosabb a diagnózis minél hamarabb történő felállítása. A méhtestrák kezelésének elsődleges formája a daganat sebészeti eltávolítása. A méhtestrák kezelése általában a méh, a petevezetékek és a petefészkek eltávolítására irányuló műtéttel történik. Egy másik lehetőség a nagy energiájú sugárterápia. A méhtestrák gyógyszeres kezelései közé tartozik az erős gyógyszerekkel végzett kemoterápia és a hormonterápia, amely blokkolja a rákos sejtek által igényelt hormonokat. További lehetőség lehet a célzott biológiai terápia olyan gyógyszerekkel, amelyek a rákos sejtek bizonyos gyenge pontjait támadják, valamint az immunterápia, amely segít az immunrendszernek a rák elleni küzdelemben.
- Műtét: A méhtestrák kezelése általában a méh eltávolítására, valamint a petevezetékek és a petefészkek eltávolítására irányuló műtéttel jár. A méheltávolítás lehetetlenné teszi, hogy a jövőben teherbe essen. Továbbá, miután eltávolították a petefészkeit, nem lesz többé peteérés és ovuláció, vagyis menopauzába kerül.
- Sugárterápia: A sugárterápia erős energiasugarakat, például röntgensugarakat és protonokat használ a rákos sejtek elpusztítására. Bizonyos esetekben orvosa sugárkezelést javasolhat, hogy csökkentse a rák kiújulásának kockázatát a műtét után. Bizonyos helyzetekben a sugárterápia a műtét előtt is javasolt lehet, hogy a daganatot zsugorítsa és könnyebben eltávolíthatóvá tegye.
- Kemoterápia: A kemoterápia vegyi anyagokat használ a rákos sejtek elpusztítására. Kaphat egy kemoterápiás gyógyszert, vagy kombinálva is alkalmazhatják őket. A kemoterápiás gyógyszereket kaphatja tabletta formájában (szájon át) vagy vénákon keresztül (intravénásan). Ezek a gyógyszerek bejutnak a véráramba, majd végighaladnak a szervezetén, és elpusztítják a rákos sejteket.
- Hormonterápia: A hormonterápia a szervezet hormonszintjének csökkentésére szolgáló gyógyszerek szedését jelenti. Válaszul a rákos sejtek, amelyek a növekedésükhöz a hormonokra támaszkodnak, elpusztulhatnak. A hormonterápia előrehaladott méhtestrák esetén jöhet szóba, ha a daganat a méhen túlra is kiterjedt.
- Célzott gyógyszeres terápia: A célzott gyógyszeres kezelések a rákos sejtekben jelen lévő specifikus gyengeségekre összpontosítanak. E gyenge pontok blokkolásával a célzott gyógyszeres kezelések a rákos sejtek pusztulását idézhetik elő. A célzott gyógyszeres terápiát általában kemoterápiával kombinálják az előrehaladott méhtestrák kezelésére.
- Immunterápia: Az immunterápia olyan gyógyszeres kezelés, amely segíti az immunrendszert a rák elleni küzdelemben. A méhtestrák esetében az immunterápia akkor jöhet szóba, ha a méhtestrák előrehaladott állapotban van, és más kezelések nem segítettek.
- Támogató (palliatív) ellátás: A palliatív ellátás olyan speciális orvosi ellátás, amely a fájdalom és a súlyos betegség egyéb tüneteinek enyhítésére összpontosít. A palliatív ellátást orvosokból, ápolókból és más, speciálisan képzett szakemberekből álló csapat nyújtja. A palliatív ellátást nyújtó csapatok célja, hogy javítsák a rákos betegek és családtagjaik életminőségét. Ezt az ellátási formát a gyógyító vagy egyéb kezelések mellett kínálják.
Kapcsolódó cikkünk
Tények és tévhitek a mellrákkal kapcsolatban
A mellrák az egyik legeredményesebben gyógyítható ráktípus, ám ehhez mindenképp korai diagnózis szükséges. Éppen fontos részt venni rendszeresen szűréseken, valamint, ha oda nem illő csomót talál, vagy bármilyen változást tapasztal, ...
Mik a méhtestrák gyógyulási esélyei?
A méhtestrákos betegek átlagos túlélési valószínűsége 70-80 százalék környékén mozog, azaz ekkora a valószínűsége annak, hogy a valamikori elhalálozás nem lesz összefüggésben a kezelt betegséggel. A korai stádiumban felismert, s eltávolított tumorok esetén a túlélés valószínűsége eléri a 95 százalékot.
Hogyan előzhető meg a méhtestrák?
A méhtestrák kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében a következőket teheti:
- Beszéljen orvosával a menopauza utáni hormonterápia kockázatairól. Ha hormonpótló terápiát fontolgat a menopauza tüneteinek csillapítására, beszéljen orvosával a kockázatokról és előnyökről. Hacsak nem esett át méheltávolításon, a menopauza utáni ösztrogénpótlás önmagában növelheti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. Az ösztrogén és a progesztin kombinációjának szedése csökkentheti ezt a kockázatot. A hormonterápia egyéb kockázatokkal is jár, ezért mérlegelje orvosával az előnyöket és a kockázatokat.
- Fontolja meg a fogamzásgátló tabletták szedését. Az orális fogamzásgátlók legalább egy éven át történő alkalmazása csökkentheti a méhtestrák kockázatát. A kockázatcsökkenés feltehetően több évig tart, miután abbahagyta a szájon át szedhető fogamzásgátlók szedését. Az orális fogamzásgátlóknak azonban vannak mellékhatásaik, ezért beszélje meg orvosával az előnyöket és a kockázatokat.
- Tartsa meg az egészséges testsúlyt. Az elhízás növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát, ezért törekedjen az egészséges testsúly elérésére és megtartására. Ha fogyni szeretne, életmódváltásra lesz szüksége: növelje a fizikai aktivitását, és csökkentse a naponta elfogyasztott kalóriák számát.
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Hernádi Balázs
szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész
